A túra útvonalunk:
Dera-szurdok 260 m - Som-hegyi turistaház - Klastromkert - Vaskapu-szurdok 420 m - Vaskapu-szikla 580 m - Pilis 756 m - Simon halála 600 m - Kémény-szikla 420 m - Klastrompuszta 310 m
Dera-patak szurdokvölgye, Pilisszentkereszt
Fantasztikus, mesebeli szurdok. Legtöbben egyszerűen csak Szurdok néven ismerik a Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgyét.
Itt a Kakas-hegy lábánál tőr utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak.
A Szurdok felső vége Pilisszentkereszt falu déli végétől közelíthető meg, autóval érkezőknek ajánlott a déli végén lévő nagy tisztáson hagyni az autót, ahol sok piknikezőhelyet találunk.
A szurdok felső részénél néhány romos egykori mészégető kemencét találunk. A Dera-patak jelenti a Pilis és a Visegrádi-hegység egymás közti határát. Szentendrénél torkollik a Dunába.
Som-hegyi Turistaház
Az Országos Kéktúra útvonalán fekvő turistaházak felújításának programja keretében megújították a Som-hegyi Turistaházat. A Pilisszentkereszti szurdok közelében fekvő épületet 2013. októberében adták át. 125 évvel ezelőtt a pilisszentkereszti Klastrom-kútnál kezdődött a a szervezett fővárosi turistaság története amikor megalapították a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát. Azóta a Pilisi Parkerdő Zrt. évente több mint 15 millió látogatói napot regisztrál az ország legnépszerűbb kirándulóhelyévé vált környék erdeiben.
A turista ház eredetileg erdész szolgálati lakásnak épült 1900-as évek legelején, és a későbbiekben is erdészházként funkcionált egészen 1970-es évek végéig. Mivel vezetékes víz és áram hiányában az erdészek inkább a faluban kerestek szálláshelyet, a 80-as évektől egy turista egyesület bérelte ki az épületet. Megfelelő források hiányában az elmúlt évtizedek alatt a ház műszakilag és felszereltégét tekintve is erősen leromlott, felújításra szorult.
A szálláshelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete jelenleg kulcsosházként üzemelteti. A házban állandó gondnokság nincs, szállást elfoglalni telefonos egyeztetés után lehet. A szállásra érkezők ellátásukért maguk felelnek.
Pilisszentkereszti kolostorrom
A Pilis keleti lejtőjénél található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. Az 1184-ben alapított monostornak napjainkban az alapfalai láthatók. (A romtól nem túl messze található egy láda - GCPSZK )
 |
| Út a ládához |
A pilisi ciszterci apátságot 1184-ben III. Béla alapította, anyakolostora a franciaországi Acey-ban található. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették egy időben a z esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadász területei voltak.
E kolostor falai között nyugodott Meránai Gertrúd, II- András felesége kinek történetét Katona József örökítette meg Bánk Bán című művében.
A tatárjárás és a török hódítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez.
1967-ben kezdődött a 80'-as évekig tartó feltárás melyet Gerevich László irányított. A romterület sajnos nem lett helyreállítva. A feltáró árkok betemetését és a terület bemutatóvá tételét a Pilisszentkereszti Erdészet az önkormányzattal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen igyekszik elérni. 2001-ben műemlékké nyilvánították.
Vaskapu-szikla, Pilisszentkereszt
A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján mintegy 250 méterre a völgytalp felett egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő messzire ellátszó diadalívszerű sziklakapu a Vaskapu látható. A nagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15 m, magassága 8 m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy lepusztult, talán hévizes eredetű barlang maradvány lehet.
"Csodálatos, hogy míg a felső része megmaradt közepe teljesen kimállott még hozzá elég szabályosan. A nagyobbik kapu ívezetén áttekintve gyönyörűen láthatjuk az égboltozatot. Tövében befelé szélesedő üreg van mely az idő viszontagságai ellen jó menedéket nyújthat. A kapu hátánál lévő sziklákra menve nem mindennapi látványban gyönyörködhetünk."
A nagyobbik kapu feletti tábla Zsigmondy Emil (1861-1885) emlékét őrzi, aki száznál is több 3000 méter feletti csúcsot mászott meg az Alpokban és kötélszakadás miatt balesetben lelte halálát. A Vaskapun 1929-ben elhelyezett emléktábláját minden évben kegyeleti túra keretében koszorúzzák meg a magyar hegymászók.
Boldog Özséb-kilátó, Pilis-tető
A Pilis vagy Pilis-tető a Pilis hegység és egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa (756 m).
A kilátó egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre 2014-ben (GCBOK).
A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez a lépcsőfellépőt és a járó felületet csúszásmentesen alakították ki.
A hegytetőn korábban a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa volt telepítve, melyet a rendszerváltás után felszámoltak. Az elhagyott bunkerek ma is láthatóak. A hegytetőn lévő katonai bázis egészen 1996-ig üzemelt, 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven, Budapest légvédelmét látta el. A hozzátartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre vezető út mellett áll. A katonai bázisból mára csak a betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron rakétaszállító teherautók álltak.
Simon halála (GCsimo)
A név eredetét két történet is magyarázza. Egyik szerint a menekülő Simon papot, mert a kincseket nem adta elő a tatárok itt ölték meg. A másik szerint itt találtak rá egy Simon nevű erdész holttestére.
Kolostorrom, Klastrompuszta
A pálosok ősmonostorát itt építették fel egy XIII. épület felhasználásával a XIV-XVI. században. Ma a gótikus szerzetesi templom és a kolostorhoz tartozó kápolna falmaradványi láthatók.
A Pilis-hegy mészkőtömbjének délnyugati oldalán emelkedő Klastromszirtek (GCKLAS) alatt fekszik Klastrompuszta üdülő telepe, amelynek közelében középkori történelmünk egyik jelentős emléke az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok ősmonostorának (GCKLPU) romja. A maradványokat Méri István tárta fel 1959-61-ben.
A pálos rend alapítója az esztergomi születésű Özséb kanonok a tatárjárás után az innen kissé délebre emelkedő Csévi szirtek oldalában nyíló hármas barlangban gyűjtötte össze a Pilis remetéit, akikkel 1250 táján a Szent Kereszt tiszteletére templomot emelt, majd kolostort létesített.
A rend pápai jóváhagyás után e kolostor lett a pálosok első központja. Itt temették el az első három rendfőnököt: Özsébet, Benedeket és Istvánt. 1308-tól a rend központja Budaszentlőrinc lett s ezzel a Szent Kereszt monostor jelentősége megcsappant, bár létezéséről és további bővítéséről még a XV. század végéről vannak adatok. A mohácsi csata vesztés után már 1526-ban feldúlták és felégették a törökök, s romjait lassan széthordták környező építkezésekhez.
A hatvanas években elterjedt feltételezések szerint 1213 szeptemberében meggyilkolt Gertrudis királyné Anonymus szerint "a mezei sátrában megöletik és a pilisi kolostorban temetik el". A történettudomány cáfolja ezt a legendát és helyszínül a Pilis keleti lábánál egykor állott ciszterci apátságot jelöli meg.
A túránk ezen úton ment végig melynek egyik sanyarú pontja a Simon halála volt ami tulajdonképpen egy meredek lépcsőzetes ereszkedőnek felel meg amit én 3-szor jártam meg 2-szer le egyszer fel, de nem az úton.
 |
| Hanem itt. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése