Bakonyi túra a Cseszneki vár és környékére. ---- 2014.08.02
Leírás
Cseszneki vár
A Bakony hegységében elbújva egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítményünk az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, karhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként hódította az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc a fáklyát kezéből kikapva meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettejüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott a zordon kővárat egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzete használta a helyiségeket, melyeket egy 30 esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.
