EasyHits4U.com - Your Free Traffic Exchange - 1:1 Exchange Ratio, 5-Tier Referral Program. FREE Advertising!
The Best Traffic Exchange

2015. május 10., vasárnap

Normafa - Budai hegység

Normafai túra 

2015.05.01

Ezt a túrát már tavaly májusa óta halasztgatom vagy az időjárás, vagy mert több személy válaszát vártam. Az időjárás ezen a héten kegyes volt csak a túra végéhez közeledvén volt egy csekély eső ami miatt csak egy rövidítést eszközöltem túrámban. A meghívott személyek mindegyike bár időben nem egyszerre, de lemondta az utat azért ezúttal ez nem hátráltatott.

Az első felkeresésem ezen az út A magyar madártani intézet egyik kirendeltségéhez vezetett ami egy elkerített park és a Jókai-park nevet viseli. Itt a park egy kisebb részét az un. Kőparkot (GCKPRK) kerestem fel. A parkot egy portás őrzi ki amikor az első látogató -ezen a napon én- érkezik kinyitja a kaput. A park minden nap nyitva tart a sötétedés beálltáig illetve azon időszakokban tart zárva amikor karbantartási és a park faunájának zavarása nem megengedett.
Második célpontom az Istenhegyi víztorony (GCIHVT) volt.
A víztorony 1912-ben épült magassága 33,42 m ez a víztorony napjainkban is működik ugyanis ez adja a magasabb budai hegyen lakók ivóvizét.
A következő pedig egy kis erdei úton volt a Normafán (GCNoFo) körbe vezető ösvényről letérve benn a sűrűben 20 méterre a látható úttól.
Utamat folytatva egy meghitt kis völgybe jutottam mely fészkelt (GCNema) következő úti célom immár a negyedik a sorban. Ezen rejtés minden segítséget nélkülöző volt, de azért megtaláltam.
Az út vissza a rejtéstől.
Az ötödik Budapest határához (GCPTRG) vezetett ami mint mindig egy jelöletlen úttalan úton volt egy egykori agyagbányászati helyszínen.
Ami manapság így néz ki.
A hatodik pontom a kilátás volt Budára mely Buda Svájca (GCBuSv) címet kapott a rejtőtől.

A hetedik célpontom a Budaörsi kálváriadomb (GCBK).
Budaörsi kálvária és kápolna

A Kálvária-domb egy szabályos alakú gejzírkúp Budaörs közepén. Az első 1766-ból fennmaradt, Budaörsöt is ábrázoló térképen a falu határa itt húzódott.

Keresztút, stációk építése a budaörsi kálvárián

A 174 méter magas dombon 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését, melynek teljes befejezése 1851-ben történt meg. Kezdetben mindössze nyolc stációból állt a keresztút, a Kálvária-domb tetejére pedig állítottak egy fakeresztet Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobraival. 1945-től a második világháború és a németek elűzése után a kápolna köveit széthordták és csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai most a 2002-ben újjáépített kálvária kápolnában láthatóak.
A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. Korábban minden év Nagypéntekén - Húsvét ünnepe előtt két nappal, Jézus kereszthalálára emlékezve - a templomból körmenet indult a kálváriához, és innen járták végig a hívők a Keresztutat.

A Kálvária domb új stációi és új kápolnája

2000-ben széles városi összefogás eredményeként újra felszentelték a stációkat és a domb tetején álló keresztet. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei díszítik, amelyek este kivilágítva is csodálatosan mutatnak. A helyreállítást követően ismét itt zajlik a nagypénteki keresztúti ájtatosság, valamint Húsvét hétfőn innen indul az úgynevezett Öröm útja is.

A Kálvária-domb aljában áll a 2002-ban újjáépített Kálvária kápolna. A Kálvária kápolnától egy kicsit tovább sétálva a domboldalban várja az éhes, szomjas, megpihenni vágyó vendégeket a Szikla Falatozó és Pince, melynek hangulatos borozója és kerthelyisége hűvös a nyári napokon... viszont meleg vendégszeretettel várják az ide betérőket.

A nyolcadik pontom a Kőhegyi kápolna mely az előző látogatásom szomszédságában egy másik hegyen van. Amit sajnos nem sikerült becserkésznem.
A kilencedik pontom a Naphegyi kiránduló és pihenő (GCNAP). Mely egy nagyváros üde színfoltja, bár igazán meredek út vezet fel a tetejére.
Innen tovább mentem a Tűzkő-hegyi parkerdőbe (GCtko).
Az egyik bejárata
Majd a Rupp-hegy (GCRupp) következett ahonnan az Ördögoromi kőfejtő (GCORKO) parkosított részéhez mentem és végül a kiindulási pontomon lévő villamoshoz igyekeztem immár esőben.

Ez volt a teljes nyomvonalam.

Az úton többfelé a sok elágazás és a sok még nem eltakarított kidőlt fák, letört faágak miatt le-letértem a kiválasztott irányról. de visszataláltam az útra.
Az út első 6 km-en egy árva lélekkel sem találkoztam ahogy leszálltam a villamosról és útnak indultam, pedig Budán voltam reggel 9-kor pénteken. Az első emberek a reggeli futók voltak majd a kék magyar zarándokútra térvén egy sárga jelet kereső eltévedt utazóval találkoztam később pedig egy az útja végéhez közeledő ZARÁNDOKkal találkoztam akivel elbeszélgettem azon a néhány méteren míg az utunk közös volt. Ezen zarándok egy fiatal hölgy volt aki korábban már megtette a nagy spanyol zarándok utat az El Caminót gyalogszerrel.
Majd ahogy tovább haladtam találkoztam egy japán turista csapattal akik főleg a magukkal hozott technológiai eszközeiket tanulmányozták és haladtak egy biciklik és autók elől lezárt területen.
Ekkor jött a számomra legnehezebb és egyben legszebb része az útnak elérkeztem egy keskeny völgybe ahol mint mindig egy láda volt elrejtve anélkül, hogy megmondták volna hol kell keresni ezért én nyíl egyenesen fel akartam mászni a meredek hegyoldalon, de mivel többször megcsúsztam inkább a jól bevált körkörös megközelítést választottam amivel el is értem a célom a csúcsot.
Ahol ez várt.
Majd vissza mentem a völgybe persze nem azon az úton ahol jöttem és mentem következő célpontomhoz a Budapesti határhoz ami egy kisebb bózót harccal valósult meg. A következő szemkápráztató helyre a GPS-em vezetett mely úgy gondolta tudok repülni, mert 
itt nekem lefelé kellett volna mennem ami szép és jó, de utat semerre sem találtam.
Ezért visszamentem egy piros jelzett útra amire egyébként is rá kellett volna térnem és azon folytattam utamat. Ez az út inkább egy kisebb, de annál hosszabb gödör volt le a hegyről. Ezen út végén is volt látni való még pedig:
ezen rég elhagyott Ördögoromi kőfejtő.
Az út többi része már kevesebb kalanddal folyt, de a meredekebb utak megmászása eléggé kifárasztottak a 18-19.km-re és ekkor jött az eső előhírnöke kisebb cseppekben éppen egy Tűz-hegynek keresztelt helyszínen amikor is eldöntöttem az utolsó előtti nagyon meredek - értsd 500 méter előre = 450 méter fel és ugyanígy le is - részt inkább kihagyom. Emiatt egy kisebb kacskaringózásba kezdtem a városban és elmentem utam utolsó pontjához egy Oromhoz ahová lépcsőn lehetett feljutni majd szépen lassan vissza a villamoshoz és ilyenkor ért el a nagyobb szemű és áztató eső ami a villamosba érve érte el a tetőpontját, bár ezt nem tudhatom mivel csak is arra felé esett máshol a nyomát sem láttam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése