Börzsöny

2015.Szeptember 19

Diósjenő - Bombatölcsérek - Kámor - Pénzásás turistaház - Drégely vár - Drégelypalánk

Ezen útvonalat jártuk be ezen a kezdetben borongós szombati napon.

Reggel 8-kor értünk a helyszínre ahol a megérkezésünkkel egy időben állt el egy kisebb eső.




Az első állomásom egy Árpád-kori földvár maradványa volt melyet Csehvár (GCsehv) néven ismert a Börzsönyben.

Leírása a kalauzban:

"A Csehvár nevű hegy Diósjenő község fölött, tőle NY-ra, a Börzsöny hegység szélét jelentő Báránybércből a síkság fölé kiugró egyik keskeny gerinccel azonos. A végén természetes kúp emelkedik, melynek tetején helyezkedik el a vár. A hegy oldala rendkívül meredek, csak a valamivel magasabb Báránybérccel köti össze egy keskeny, alacsony hegynyereg. Fekvése az egész környéket uralja, messze ellátni róla, védelmi szempontból kitűnő, nehezen megközelíthető.

A 20-30 méter átmérőjű, ovális területen a kevés falmaradványból már nem derül ki a hajdani vár alaprajza, de a körbefutó földsáncok még jól láthatók. A vár első említése 1290-ből származik. 1295-ben királyi várnagya Egyed fia, Sándor. 1389-ben Jenő birtokot említik, így feltehető, hogy a vár a XIV. század elején elpusztult. Ezután hamarosan újra felépülhetett, de nem tudjuk, hogy a Lévai Csehek, vagy a husziták építették-e? A várat 1460-ban, majd 1470-ben említik utoljára, amikor már László fia, János birtokát képezi. A hegykúp lapos teteje jelentette a vár lakható területét, alakja ovális, átmérője 32x18 m. Több helyen bolygatott, különösen feltűnő egy 6 m átmérőjű gödör. Az itt talált tégla-, kő- és habarcstöredékek kőépítményre vallanak, ugyanitt XIV.-XV. századi cserepeket is találtak.

A vár felszínen is látható védelmét a meredekre levágott oldalú kúptető alatt 5-10 m-rel alacsonyabban fekvő, körbefutó sánc jelentette. A sánc belső magassága 0,5-1,0 m között változik.
Ásatás nem volt. A vár pusztulásának időpontját sem ismerjük, de a XVI. század közepén kezdődő török időket már aligha érte meg."

Innen az utunk az úgynevezett Hadi-úton vitt a Bombatölcsérekhez (GCHUBT).

Keletkezésük:

Ez egy kb. 3 m átmérőjű tó

1938-ban "Hadi-út" épült a Felvidék visszafoglalásához. Több ezer ember dolgozott rajta, s alig két hét alatt elkészült. Ha figyelmesen közlekedünk a Kemencei-patak völgyében, akkor jó néhány apró tavacskára bukkanhatunk. "Bombatölcsérek" - ahogyan a helyiek nevezik. 1945-ben a front elvonulását követően ugyanis, nagy mennyiségű robbanószer maradt a diósjenői raktárakban, melyeket a falu védelmében a hegytetőn túl robbantottak fel. A hatalmas robbanások színhelyén keletkező kráterekben kisebb tavak jöttek létre, ahol ma apróbb halak is élnek. A különleges élőhely lehetőségeit különböző békafajok használják ki. Az egyik (talán a leglátványosabb és a természet által legkevésbé visszahódított) tó közvetlenül a tanösvény táblája mellett található

Kámori kilátás

A következő pihenő pontunk egy erősebb meredek úton felfele volt egy mára már teljesen eltűnt kámori földvárnál. A helyszín már csak a nevében őrzi a Kámor várat (GCkmor) itt egy barlangnál találtuk meg a látnivalónkat.

Az utunk ezután egy nem rég felújított turista házhoz vezetett volna, de az ég hirtelen magasabb fokozatba kezdett és nem néztünk meg helyette gyorsabban próbáltuk elérni a Drégely várat (GCDREG) amit nem sikerült szárazan elérnünk mert a nyakunkba kaptunk egy 20-30 percig tartó gatyaáztató jégesőt.

A várhoz érve persze már elállt, de a látvány...

Drégelyvári kilátás 1

Drégelyvári kilátás 2

Drégelyvári kilátás 3

Drégely vára - Történelmünk, szellemi kultúránk egyik kiemelkedő, fényes csúcsa bújik meg a Börzsöny erdei között. Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi ész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi 146 főből álló serege a nagy erejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.

A vár nem épül fel többé, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozik. 1575-ben a török a község temploma körül 2000 lovast is befogadó erős palánkvárat épít. Ettől a sziklavár jelentősége tovább csökken. 1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalja a töröktől, de érdemi történelme gyakorlatilag véget ér.

A vár a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi és nemzeti emlékhely.

Néhány éve folyik a vár részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely drégelyi csatát idézi.

Szondi-hagyomány jegyében minden év júliusában megrendezésre kerül a Szondi várjátékok-vártúra. A várnál és a Schaffer-kúti tisztáson a program ilyenkor: középkori várjátékok-párviadalok és sok egyéb történelmi játék.

Innen leereszkedtünk a Schaffer-kúthoz és megérkeztünk végcélunkhoz Drégelypalánk településre.

A túránkon sok csapadék mellett nagyon jól éreztük magunkat.