Zselic - Ibafa

2015 Július 11

Immáron Zselicbe indultunk útra ahol Ibafa - Ősbükkös - Csepegőkő - Bőszénfa útvonalon igyekeztünk végig menni.

Ibafára érkeztünk meg busszal ahol a Pipa Múzeumot (GCfapi) szerettük volna megnézni, de sajnos éppen átalakítják ezért Pécsre szállították a múzeum összes elemét. Innen tovább mentem a régi vasút mentén fel egészen az első forrásig a Jámborka-forráshoz.

Jámborka-forrás

Almamellék és Sas-rét között a kisvasút nyugati oldalában a  (P+) jelzés mellett, a réten található kifolyócsöves forrás (GCJAMB). A 2002-ben foglalt forrás három oldalról mészkőből falazott építménnyel rendelekzik. Vízhozama 6-10 liter/perces értékeket mutat. Névtáblája nincsen. Mellette fából készült esőbeálló filagória lett elhelyezve asztalokkal és padokkal.

A forrás vize fogyasztásra alkalmas.Erdei Vasút

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti állomásától (MÁV elbontott Kaposvár-Szigetvár-vonala) kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, melynek végpontja Sasrétpuszta. A lukafai szárnyvonalat pár éve menetrend szerinti üzemen kívül helyezték, de nem bontották el, járható. A terecsényi szárnyvonalból mára csak egy csonkavágány maradt meg.

Zselici Ősbükkös

Sasrét
A Zselic egyik legszebb része, egy fantasztikus völgyben fekszik, tisztaság, csend, nyugalom jellemzi. A réten kisvasút, vadászkastély, erdei iskola, forrás, horgásztó, ősbükkös található. Körbe az erdő főleg, bükk, gyertyán, tölgy, ezüsthárs, cser és fenyő. A tulajdonos által nagyon szépen karbantartott területekről van szó.
A tó után balra és egy pár száz méter után kezdődő völgyben sorban vadászlesek vannak. Egy szarvascsapattal mi is találkoztunk. A legjobb szó erre a részre is a nyugalom.

Vissza a Sasréten található az erdei iskola (GCzs1)
(info: 73/514-100), ahonnan indul a tanösvény az igazi "csemegéhez", az ősbükköshöz. Ezek a fák 180-200 évesek és nagyon sok van belőlük! Természetesen Természetvédelmi Terület.
Tovább haladva az Almás forráshoz érhetünk, itt egy jót lehet pihenni. Felfelé lehet egy túrát tenni a Papp dombra.
A réten található még egy csodás kastély, amely szó szerint elsőosztályú. Kiadó, nem titkoltan az üzleti turizmus számára.
A kisvasút 1901-ben létesült báró Biedermann Rezső jóvoltából, a nagyon izgalmas története itt olvasható.

Almás-forrás

Sasrét másik oldalát, nevezetesen az Ősbükköst, a 2 db forrást, valamint a tanösvényt szeretném nektek bemutatni ezzel a rejtéssel. Igen, tudom hogy a környéken van már egy láda, de úgy gondoltam, hogy ez a szép környezet megérdemel még egy ládát, csak azért, hogy egy kicsit közelebb hozza hozzátok ezeket a dolgokat. Ez a láda most már gondoskodik róla, hogy senki se hagyja figyelmen kívül az említett látványosságokat.

Az Ősbükkös

Almamellékhez tartozó helyi jelentőségű védett természeti terület; vagyonkezelője a Mecsekerdő Zrt. Védettségét az 5,9 ha területű, közel kétszáz esztendős bükkös állomány és ennek élővilága indokolta. A védett területen erdészeti tevékenység nem folyik! E területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, mint a Zselic legnagyobb részén. A faállományt körülbelül kétszáz éve letermelték hamuzsír nyerése céljából, majd a vágást magára hagyták, ahol is (főként sarjadva) az erdő önmagától sikeresen felújult. "Ősbükkössé" válását Báró Biedermann Rezsőnek köszönheti. A báró nem engedte háza elől a fákat kivágni, mivel ablakából erdőt szeretett volna látni. Az őt követő erdész nemzedékek csodálattal tekintettek a hatalmas faóriásokra, 1941-ben pedig védettséget kapott. Ez az erdőrész kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével a tanösvényt végigjárva, a fafajokkal történő megismerkedés mellett egy kicsit a természetes erdődinamikai, erdőműködtető folyamatokról is képet kaphassunk.

Állatvilág

A gerinctelen fauna legváltozatosabb képviselői a területen a rovarok. A szarvasbogár, a nagy hőscincér, a havasi cincér, a bársonyfoltos gyászcincér, az aranyos bábrabló, a gubacsdarázs, a közönséges nünüke, és a májusi cserebogár is megtalálható itt. A futrinkák közül a rezes futrinka gyakori. Rengeteg itt a lepke, például a sakktáblalepke, tölgy-pávaszem, és a fehér tollas-moly. Ugyancsak sok pók él e környezetben, érdekes képviselőjük a négyes keresztes pók. Nyári napsütésben a manna-, és óriás kabócák fülsiketítő énekét hallhatjuk, a bükkfák kérgén pedig felfedezhetjük a levetett lárvabőrüket.
A hüllők közül itt él a fali gyík, a lábatlan gyík és az erdei sikló, amely elérheti az 1,5 méteres hosszúságot is.
Az odúkészítő madárfajok mint a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a fekete harkály, a zöld küllő által készített odúkat elfoglalják a kék-, a szén-, és a barátcinegék, a csuszka, a seregély, és a kék galamb is. A ragadozók közül az egerész ölyv és a réti héja az elterjedtebb; míg a baglyok közül a macskabagoly jellemző.
Az emlősök közül a denevérek a leggyakoribbak az erdőben, a sok odú nagyszerű búvóhelyet biztosít számukra. Legelterjedtebb képviselőjük a korai-, és a tavi denevér. Az erdő megannyi rejtekhelyével, és gazdag rovarvilágával jó élőhely a keleti sün, az erdei cickány, az erdei egér számára. A tápláléklánc következő láncszemei a ragadozók: a róka, a borz, a nyest, a menyét, és a nyuszt is előfordulnak itt.
A fák akrobatái a mókusok mellett nagy pelével, és mogyorós pelével is találkozhatunk. A pelék télen földalatti járatokba húzódnak, és ezekben a béleletlen fészkekben vészelik át a hideg, ínséges időszakot. Szürkület után csendben sétálva a tanösvényen hallhatjuk a pelék jellegzetes pisszegő hangját.
A nagyvadfajok közül láthatunk vaddisznót, őzet, gímszarvast, amelyeket a bőséges bükkmakktermés és a facsemeték nagy száma csalogat a területre.

Sasréti tanösvény

Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a sasréti ősbükkösön át. A majdnem 200 éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. A túra első felében megismerkedhetünk az erdei fafajokkal, jellemző tulajdonságaikkal, termésükkel, levélzetükkel. A tanultak, megfigyeltek játékos visszakérdezése a séta második részén következik. Ekkor a már bemutatott fafajokat kell felismerni, majd a helyes választ rögtön el is olvashatjuk egy kis falapocska felemelése után. A tanösvény bejárása során megpihenhetünk, szomjunkat olthatjuk és akár szalonnát is süthetünk a szépen kiépített Almás-forrás környezetében.

Víztani értékek

A Zselicben számtalan időszakos, vagy állandó vízfolyású forrással találkozhatunk. Az aránylag sok forrás a terület felszínének tagoltságából, és az átlagosnál több csapadékmennyiségből adódik, de a felszínt alkotó lösz vízáteresztő képessége is nagyban hozzájárul ehhez.

Az Almás-forrás (GCALFO) Almamelléktől északra, a Sasréti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen ered az Almás-patak szépen kiépített, felújított forrása. A bronz kifolyócső felett íves márványtáblán olvasható a felirata, felette tisztítónyílás látható. Vízhozama gyenge, de állandó kifolyású. Értéke 0,4-1 liter/perces értéket mutat. Mellette piknikhelyet alakítottak ki, kőből kirakott tűzrakóhellyel. A forrás újrafoglalását 2000-ben Baumann József, Baumann Józsefné, és Sajgó Ferenc végezte.

Az eredeti Almás-forrástól 5 méterre található a Kis-Almás-forrás. A forrást 2000-ben a Szigetvári Erdészeti Zrt. anyagi támogatásával Baumann József és Baumann Józsefné foglalta. Közepes vízhozamú forrás, értéke 2-6 liter/perces érték közötti.
Az Almás-patak vízjárása napjainkban általában egy méter alatt van, és csak nagyobb esőzések idején duzzad fel. A forrás, és a patak nevének eredete abból származik, hogy régen nagyon sok vadalma volt a környéken, a forrás közelében, és a patakba hulló gyümölcsöt a víz szállította. Az Almamellék községnév is az Almás-patakból eredeztethető, ugyanis Almás melletti, melléki települést jelent.

Csepegő-kőhöz vezető tisztás

Innen utamat egy turista úton folytattam ahol a korábbi napok esőzése még nem tűnt el. Itt a korábbi terveimmel ellentétben egy nagyon meredek és csúszós szakasz következett mint egy 10 km-en keresztül. Majd ahogy az erdő egyre közelebb gyérült elértem egy tisztásra ami a Csepegő-kőhöz vezetett el amit a korábbiakkal ellentétben nem lehetett megközelíteni az erdészet nem gondozta a kijelölt utat ami azt eredményezte, hogy csak 200 m-re tudtam megközelíteni a forrást. A térképem szerint viszont vezetett egy úgy hozzá a másik irányból is ami viszont veszélyessége miatt el van kerítve így ezt a látványosságot nem tudtam meg nézni.

Az utunk pedig Gálosfán ért véget ami egy nagyon kicsi, de nagyon hosszú út végén található a túránk 21 km volt amiből a végén 1,5 km volt beton a faluba vezető úton

Gálosfa

Gálosfai templom

Gálosfához vezető úton a kilátás