A Rám-szakadék
A szakadékot (GCRAM) a víz vájta ki vulkáni kőben. Zúgó vízeséseivel, sziklakapujával a hegység egyik legszebb látványossága.
Megközelítés: Dömösről (11-es út) lehet feljutni a szakadékhoz. Régebben autóval is elég sokáig fel lehetett hatolni, de mostanság a sorompó, meg a behajtani tilos tábla a divat, szerencsére. Tehát szerencsésebb a faluban parkolni, majd az együtt futó P, S, Z jelzést keresni, és azon megindulni hegynek felfelé. 2,3 km megtétele után egy hídon átmenve jobbra tart (kis piknikezőhely mellett).
A második pont koordinátáinak ismeretében kezdődhet a móka!! :)
A jelzett út tulajdonképpen a patakmederben van, ezért némi vízre készüljetek! Hogy mennyire, az függ az évszaktól: nyáron nyilván kevesebb, olvadás után több lé csordogál. A multi ezért kapta ezt a nehézségi fokot; nyáron, jó időben a sorállás aggaszt majd; télen, eső után pedig tényleg a kaland! Fontos, hogy ahol a kanyon kétfelé válik, ott te jobbra tarts!! A száraz ág egyébként is le van zárva.
A szakadékban egyébként nincs semmi műholdjel, ezért akár a műszert ki is lehet kapcsolni. Értékelhető jelhez a szoros felső vége utáni esőháznál lehet jutni.
Slusszpoénként a doboz kilátós helyre került, de maga a szakadék a lényeg ezen a túrán! (Szvsz érdemes nappal érkezni, mert este nem látsz az egészből semmit )
A doboztól már csak 100 métert kell a gerinc felé menni a kilátásért, ne hagyjátok ki!!! Számtalan helyen látható a feljutás lehetősége, de a magányos fánál a nyerő; itt megtudod, miért került ide a láda...Eszedbe jut - és láthatod is - merről jöttél!
Visszafelé a Lukács-árkot javaslom, mint humánus megoldást. Ha arra mész vissza, akkor az utolsó ponttól lefelé. A Lukács- árok felső szakaszát egyébként veszélyessé nyilvánították, le is kenték a sárga jelzést szürkével. Aki mégis kíváncsi erre a szép részre, az egy régebbi térképpel kövesse a szürke pamacsokat. :)
Annyit még hozzátennék, hogy besározható nadrág, valamint egy túrabakancs alapfeltétel szerintem. Szép időben, hétvégéken sorbanállás is kialakulhat a mászós részeken.
Ezen láda után meglátogattunk egy a külföldiek által kedvelt helyet ami irányába nem vezet semmilyen turista jelzés csak egy-két ösvény a Föld Szív csakráját, amit egyszerűen csak Szív kőnek hívnak.
Rám-hegy
A felfele vezető úton lévő
hatalmas fa "kapu". Akkor még nem tudtam, hogy miért is van itt. Mint
utólag kiderült ez egy különleges hely.... Van a csúcs közelében
ugyanis egy "kavics" (GCRAMH) ami állítólag jelentős erőkkel bír. Ezt
mindenképpen nézzétek meg,
tapogassátok meg!
"Érdekes nap volt, főleg, mert valami olyasmit tapasztaltam, amiben NEM hiszek!
A lényeg: Az ezoterikus tanok szerint itt található a Föld szív csakrája. Fogalmam nem volt róla, pontosabban csak hallottam valami szóbeszédet. Jött 4 emberke, mint kiderült újságírók. Ott volt még egy ember, egy lány aki ott adta fel a túrát.
Megkértek minket, álljunk oda a nevezetes kőalakzathoz, pár fotó erejéig, holnap vagy holnapután megjelenik a Színes Bulvár lapban. No nem hiszem, hogy megveszem... ))))
Mondom: Nem tudtam, mi van ott, és NEM hiszek a dologban, mégis:
No, odaálltunk, átöleltük a sziklát.... És bármilyen hihetetlen, amíg hozzáért a kezem a sziklához, fölment a pulzusom... amikor elengedtem, nagyon gyorsan visszaállt, és ezt eljátszotta többször is...
Lehet hogy ott mégis van valami?"
Prédikáló-szék
A
Prédikálószékre több irányból lehet feljutni.
Mi egy kissé nehéz terepet választottunk ami a turista jelek hiányából fakadt ugyanis az egyik jelet nem találtuk meg és alternatívaként egy kiszáradt patakot használtunk.
Erről a kirándulásról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni! Mindemellett a geoláda elveszti jelentőségét.
A Visegrádi-hegységet uralkodóan vulkáni kőzetek alkotják. Lávából megszilárdult andezit, illetve magasba robbant vulkáni törmelék. A vulkáni működés után a geológiai törések sakktáblaszerűen összetördelték a vulkáni tömeget, és az alatta levő idősebb kőzetekkel együtt a magasba emelték.
Ilyen vulkáni törmelékből áll a 642 m magas Prédikálószék, mely a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja.
A környék szépségét azonban - az érdekes geológiai folyamatok ellenére - a Duna adja, mélyen bevágódó festői völgyszorost kialakítva, mely Európa természeti képződményeinek legszebbike. Meredek emelkedőkön vezető utunk végén, a csúcson, hatalmas szószékhez hasonló sziklatömböt találunk. A Pilis legszebb kilátást nyújtó pontján gyönyörködhetünk a Dunakanyarban.
Erről a magas szikláról a Duna-szoros teljes kiterjedésében áttekinthető. Ha szerencsénk van, tiszta időben, láthatók a Börzsöny kiemelkedő csúcsai, a Nagy-Galla, a Sós-hegy hármas kúpja, sőt még a szlovákiai hegyek is.
Hazánk legszebb folyóvölgyét, a Dunakanyart a természet formálta ilyen példátlan alkotássá. Tájképi varázslata hatalmába keríti az embert, mély hatással van rá, páratlan élményben lehet részünk.
Utunk a kápolnától jobbra, a Keserű hegy gerincénél ért véget, melyet rögtön az elején - a Kaintz György kiszáradt forrás felett - nagy fák, hatalmas gyökerei rögzítenek. Ennek a gerincnek a másik végén van a Prédikálószék. A végig éles, tarajos, festői gerinc lábától pár méterre eltávolodva megpillantjuk a piros háromszöget. Ez, és az egyértelmű ösvény vezet végig bennünket egészen a csúcsig. Az út kb. 2,3 Km, melyet mi 2 óra alatt tettünk meg. Nehéz volt elszakadni a szebbnél-szebb kilátásoktól. Az út páratlan szépségű szakasza a Vadállókövek közötti rész, mely veszélyes lehet, főleg az elcsatangoló gyerekekre nézve. Itt szükség lesz a jó kiránduló cipőre, azt ne hagyjuk otthon. 2,3 kilométeren 467 métert emelkedünk, de az úton megkapjuk méltó jutalmunkat: a Dunakanyar lenyűgözően páratlan panorámáját!
Az utunk végén megérkezett a hetek óta várt égi áldás ami nagyon jól esett, de mint kiderült csak a mi fejünk felett esett azaz csak a Vadállóköveken mert amikor elértük Dömöst az emberek locsoltak és semmi jele sem volt, hogy itt bármi is esett volna.
A teljes túránk 19 km volt és mint egy 6 és félóra alatt teljesítettük és a Vadfaló nevezetű helyen fejeztük be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése