Kiskunfélegyháza

A mai (2015.03.28) első kirándulásom Kiskunfélegyháza utcáira irányult a hol felkerestem egy több pontból álló ládát a GCKKFH-t.


Egy pár szóban a városról:

Kiskunfélegyháza az 5. sz. főút mentén, Kecskemét és Szeged között félúton található. Lakosainak száma 34.000.A település nevét 1389-ben említi először oklevél, mint a Budára vezető kereskedelmi útvonal egyik árumegállító helyét. A török hódoltság után Félegyháza pusztának hívták. 1702-től a Német Lovagrend tulajdona volt. 1743-tól főként jászsági, kiskunsági, Heves megyei lakosokkal telepítették be. 1753-tól a Kiskunság kerületi székhelye. 1774-től mezőváros. 1886-ban elsőként választotta díszpolgárává Kossuth Lajost. Híve, Holló Lajos képviselte a várost 31 éven át az Országgyűlésben. A város ipara a XIX. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódik (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár). Itt született Móra Ferenc író és Holló László festőművész.

Móra Ferenc 

1. A Fürdőszálló

hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbjét Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban, eredetileg gőzfürdőnek és reprezentatív szállodának. 1926-28-ban valósult meg.
A megadott koordináta a fürdőszállóra mutat, de amit keresned kell az a Hősök Parkjában van. Ez egy I. világháborús emlékmű, ami a fürdőszállóval szemben található. 
Ennek a pontnak a megközelítése a legegyszerűbb módon: A Kossuth utcáról (amit, ha bárkit megkérdezel, tudni fogja, hiszen ez a "Fő utca") ha a vasútállomás felé haladsz, akkor jobbra kell fordulnod a Fadrusz János utcán (itt van a kórház is, amit tábla jelez), innen pedig a következő utcán balra kell fordulni és már ott is vagy!

2. Szent István templom
A kettőstornyú és szobrokkal díszített impozáns homlokzatú épület a kor egyik kiemelkedő alkotása lett. A templom-mely nevét első fatemplomunk védőszentjéről Szent Istvánról kapta-felszentelését 1880-ban végezete el a váci megyés püspök.
Ha szemben állsz a templommal, akkor balra fordulva a templom mellett találsz egy szobrot. 

3. Kiskun Múzeum

Épült 1753-ban a Kiskun Kapitányság székházának. A kapitányság egykori börtöne az udvari szárnyban ma börtönmúzeum. Bemutatja az alföldi betyárvilág emlékeit. Az udvaron egy 1860-ban épült "négyvitorlás" szélmalom található. Közelében egyházművészeti, szakrális népi alkotásokat láthatunk.
Nyitvatartás: március 15 - október 31-ig, szerdától vasárnapig: 09-17 óráig.
Belépő: diák, nyugdíjas: 150 Ft, Felnőtt: 300 Ft, vasárnap családoknak INGYENES!
Fotózás: 300 Ft, Videózás: 1.000 Ft.

4. Sarlós Boldogasszony templom 

A város első középülete a Sarlós Boldogasszony templom volt, melyet 1749-ben kezdtek el építeni. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni. Felszentelését csak 1761-ben végezte el a váci püspök. 1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom épülete 48,5 m hosszú, 13 m széles és 22,7 m magas. A tornya 53,6 méteres.
Az itteni áldoztatórácshoz fagyott oda 1888 karácsonyán a lyukas csizmájú Móra Ferenc talpa.
A templom mellett balra szobrokat (domborműveket) találsz. 

5. Petőfi Emlékház

Az egykori Petrovics-portán álló kőépület falán ma emléktábla hirdeti, hogy a legnagyobb magyar költő itt élte gyermekéveit. Az állandó kiállítás koszorús költőnk, Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit mutatja be.

6. Hattyúház

Az épületet 1819-20 közt építették föl. A piactérre néző szép bolthajtásaival, a kissé előre ugró középrész hordozta timpanonnal, benne a hattyút ábrázoló kocsmacégérrel, az oromzat tetején pedig aranyozott gombjával az épület a piactér igazi dísze volt. Ebben az épületben volt mészárszékbérlete egykor Petrovics Istvánnak.

 7. Petőfi szobor

A költő ércszobra (Köllő Miklós székely szobrászművész alkotása) 1897-ben Segesvár főterén állították fel, majd 1916-ban Budapestre mentették. A szobor tulajdonjogát a költő születésének 100 éves évfordulójára, 1922-re Félegyháza magának harcolta ki.

8. Díszkút

 Nánási Sándor műve 1948-ból.
A díszkúton körbefut egy szöveg, aminek a végén lévő írásjel. 

9. Kalmár-kápolna

1861-ben a Kiskun Kerületek kapitányi székébe az a Kalmár József került, aki feleségével együtt jótéteményeiről, adakozásairól vált híressé. 1876-ban a Szentháromság tiszteletére emelték családi célokra azt a kápolnát, amely a köztudatban Kalmár kápolna néven vált közismertté. (Pártos Gyula tervezte) A család tagjainak temetkezési helyéül építették, belső terében csillagos mennyezet, ólomüveges ablakok és márványfalak találhatók.

10. Kálvária 

Itt emelték 1829-ben Fischer Ágoston tervei alapján a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére ajánlott Kálvária kápolnát. A 12 m hosszú, 13 m széles, félig földbe süllyesztett szakrális épület toronytalan, félköríves szentélyű. Kétoldalt kívül lépcső vezet a tetején lévő három kereszthez és a köztük lévő szoboralakhoz. Előtte a régi fakeresztek helyén 7-7 stációoszlop épült, melyeknek homlokzatán képfülke van, benne fémlapon festett kép.

11. LÁDA. 

Utunk most kivisz a város Szeged felöli szélén található parkerdőbe. A 5-ös számú főútról, Szeged felé, rögtön a városhatárt jelző tábla után kell balra lekanyarodni. Itt még kb. 100 métert lehet autóval menni.

A ládapontjainak ez volt a leírása.

Én egy nagyobb kört írtam le a városban így a kertvároson keresztül jutottam el a szegedi úti kis erdőbe ahol meglepően sok volt a víz és csak az erdészeti úton lehetett közlekedni.

Az út elején még szomorkás volt az idő és elvétve csepegett is az eső, majd ahogy elértem a templomhoz ott az esőt erős szél és meg-megélénkülő széllökések voltak a jellemzők.

Az út felénél jártam amikor elértem a Könyvtárat itt a leírásra támaszkodva elmentem a bejárathoz és kerestem-kerestem azt a táblát amit leírt, de a bejáratnál se híre se hamva nem volt. Ezért vagy 2-szer megkerültem az épületet mire megtaláltam az un. konferencia terem bejáratánál az emléktáblát.

Majd rossz irányba fordulván bolyongtam még egy keveset a könyvtárnál, de végül folytattam utamat.

Ezek után a pontok ritkultak és  csak a kutyák ugattam az egykori láp melletti csendes övezetben ahonnan eljutottam a végső pontig.

A túra jól zárult a kiindulási pontom a vasútállomás volt és oda is érkeztem 3 óra és 11 km-rel később.