Bükki fennsík
A Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakja van, amely nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetősen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el a legészakibb kinyúlását. Hossza 18-20km szélessége 5-7km. A fennsík egésze karsztfennsík, így uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb nagyobb területű Nagy-fennsíkra és a kisebb alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki "kövek": Istállós-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő, stb. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetéből, de magas hegycsúcsok miatt a völgyekből, az alföldről nem lehet rálátni.
Bánkút télen-nyáron
Bánkút a Bükki fennsík északi részén fekvő síközpont, mely a hegység harmadik legmagasabb pontja, a Bálvány (956m tszf.) alatt található.
Közigazgatásilag Nagyvizsnyóhoz tartozik, nem alkot zárt települést állandó lakosa nincs. Nevét a Bán-patak forrásáról kapta. Közúton Miskolc-Ómassa, illetve Mályinka felől közelíthető meg. A Bükki Erdőgazdaság által használt utak engedélykötelesek. A Bükk-hegység ezen része egyre több turistát vonz a téli időszakon kívűl is. A táj szépsége, a friss levegő, a klíma és a természet közelsége lehetőséget ad egy alapos felüdülésre.
Új csúcsa van a Bükknek
Alig száz évig volt Istállós-kő a Bükk teteje.
1928-ig a Bálványt tartották annak, majd hazánk ötödik legmagasabb pontja a 959 méter nagas Istállós-kő lett. Egészen mostanáig. A katonai térképet használók mindig is tudták, hogy nem az Istállós-kő a a Bükk legmagasabb pontja, de a földrajzórákon ezt tanították, ezért mindenki így tudja. A térképek titkosításának feloldása után civil szakemberek nekiláttak,hogy megmérjék mi is az igazság. Az egyre pontosabbá váló műszerek segítségével ez év (2014) januárjában egy csapat be is bizonyította: a Kettős-bérc ormai a Bükk legmagasabb pontjai.
A Kettősbérc északi csúcsa 958,2m a déli csúcsa pedig 960,715 méternek adódott egy 0.05m pontosságú műszer méréseiből. A kutatók új elnevezést is javasoltak ennek a csúcsnak, ez pedig a Szilvási-kő.
Istállós-kő
A Bükk második legmagasabb csúcsa, egy fakereszt áll rajta csúcs kővel. Megközelíthető a Szalajka-völgyből meredek kaptatón vagy Olasz-kapu, Őr-kő irányából kényelmesebben. Bükk Magyarország 6.legmagasabb hegycsúcsa. A Bükk fennsík délnyugati peremén helyezkedik el.
Istállós-kői barlang
Az istállós-kői ősemberbarlang hazánk legjelentősebb régészeti lelőhelye. A csúcs elnevezése a kőistálló arra utal, hogy a helyiek a barlangot állatok istállójaként használták. A csúcs 535 méter magasan található a tenger szintje felett. Az alatta lévő barlang 46 méter hosszú előcsarnokában 1912 óta folynak ásatások. A sok éves munka során számos jégkorszakban itt élt állat csontmaradványaira bukkantak. Ilyenek a barlangi és barnamedve, a barlangi oroszlán ès barlangi hiéna, az ősbivaly, a tarándszarvas és a mamut csontjai. A kutatások bebizonyították, hogy a jól védhető és lakóhelynek is kiváló barlang több ezer éven át adott otthont az őskori embernek.
A barlang legjelentősebb lelete az agyagrétegek között feltárt tűzhely.
Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19.századbab kapta az itteniek fő megélhetéséről a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg sz éves középhőmérsékletnek megfelelő. A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán egy sziklahasadékból tőr elő. Időszakos forrás, aminek a vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken halad át.
A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon valamint a dámszarvas. A források fölött magasodik az Istállós-kő és Tar-kő között a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége az őserdő.
A túrán több mint harmincan vettünk részt a Bányahegyi buszmegállótól indultunk ahol egy kisebb emelkedővel kezdtünk utunkat. Ezután elértünk egy nagyobb fennsíkra ahol a csapat egy kicsit leszakadt, de gyönyörű látvány fogadott minket. Majd fel kapaszkodtunk Bánkútra onnan pedig egy kissé emelkedővel tarkított úton Bálványra az egyik tervezett ládánkhoz (Bálvány-Petőfi kilátó. Bánkút - GCBALV). Itt bevártuk a többieket majd a könnyebbik úton elindultunk Kettős bérc felé ahol a sípályán keresztül vezetett az utunk amit egy kissé ember magasságú fű borított így nehézkes volt tájékozódni. Kettős bérc után Istállós-kő majd egy közel 1,5 km hosszú meredek leereszkedés következett ahol 958,1 méterről 450 méteres szintkülönbséget tettünk meg. Majd felkapaszkodtunk a Barlangba és tovább mentünk a festői Szalajka-völgybe ahol egy újabb ládát cserkésztem be (Szalajka völgye - GCSzvo). Végül pedig elértük Szilvásváradot és a buszt és indultunk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése