Csesznek

Bakonyi túra a Cseszneki vár és környékére. ---- 2014.08.02

Leírás

Cseszneki vár

A Bakony hegységében elbújva egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítményünk az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, karhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként hódította az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc a fáklyát kezéből kikapva meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettejüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott a zordon kővárat egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött  a főúri család, de még szolgaszemélyzete használta a helyiségeket, melyeket egy 30  esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.


Kőmosó-szurdok

Cseszneken a várhegy aljában a 82-es főút felőli részen található. Legkönnyebben a Vasút utcából, a Z jelzésről a Z(barlang) jelzésen vagy a Vár utcából  P+ jelzésen (a régi zsidó temetőn keresztül haladva) érhető el pár perces sétával.

Cuha-szurdok

A Magas-Bakony egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye a közel 4 km hosszú sziklás völgy, melynek legszebb része a számtalan védett növény- és állatfaj számára menedéket jelentő Cuha-völgyi Kirándulóerdő, illetve - az erdei tanteremmel is büszkélkedő - Tanösvény.

A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, 3 alagúton és 2 völgyhídon áthaladó,  a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelítheted, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon. Kezdeményezték az ipari műemlékké nyilvánítását.

A völgy északi kijáratának közelében található a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, az éltető vizet adó Kőpince-forrás, a Zörög-tető valamint az Ördögrét, mely talán a Cuha patak legszebb szurdoka, bejáratánál a Zsiványbarlanggal.

Mi a kis csoportunkkal végigjártuk ezeket a helyeket és valóban jó hangulatú csendes és gyönyörű hely.
A környéken két láda is található, de a környékük a sok zöld növényzettől nehezen volt járható ezért most nem teljesítettem azokat. A sok csapadék miatt a növény és rovar világ erősen elszaporodott. Szúnyog és egyéb rovarok távol tartására való szer és dzsungel vágó eszköz használata ajánlott.